Megérteni a függőséget

Függőségek..

Nemrég egy vendéglő teraszán ültem, amikor mellém ült egy fiatalember. Igencsak erősen ivott és megkérdeztem, hogy gyakran megáll hazafelé italozni? Villamosságmérnök volt, és emlékszem mesélte, hogy naponta így végzi a munkát, hogy iszik. Majd elkezdett mesélni a családjáról. Két gyermeke van és felesége. Éreztem valami gond van. Azt kérdeztem együttérzően, hogyha kérdezhetek a gyermekkoráról. Lassan és óvatosan állítottam össze a kérdéseket, és végül, bár nehezen nyitott, mindent elmesélt. Születésekor az édesanyja meghalt. Az apja nem vállalta igy nevelőotthonba került. További kérdéseim azok voltak, hogy indulatos szokotte lenni, amikor ittasan hazamegy a családhoz. Válaszolta, hogy igen és agresszíven bánik a feleségével is. A két gyermekét nagyon szereti, viszont velük is kiabál. Ekkor további kérdéseket tettem fel a nevelőintezetben töltött éveiről. Nagyon nehezen, de elmesélte könnyező szemekkel, hogy ott szexuálisan és fizikálisan is molesztálták a nagyobb gyermekek. Azt mondta soha nem beszélt ezekről senkinek, mert szégyellte és hogy ettől megítélik és megszégyenítik. Nos ilyen esetekben a belső gyermek sérülései okozzák a szorongást és a depressziót, amit alkohollal próbál tompítani. Aztán rájöttem, hogy miért is ült mellém. Nem akart magányosan inni, hanem valakivel beszélni. Valakivel, aki igazán odafigyel rá, és érdeklődik a története iránt. Őt az évek során sokan ítélték el és megszégyenítették, de most együtt ültünk egy teraszon, és hallgattam, ahogy elmeséli nekem a nehéz élettörténetét. Nagyon megrendített a története. Azt gondoltam, hogy ilyen horrorisztikus dolgok csak a filmekben történnek, de ő egy igazi túlélő volt. Nem tudtam elképzelni, milyen nehéz lehet nap mint nap megküzdeni a múltjával, de mégis ott ült mellettem, és mesélt. Megígértem, hogy ha bármiben segítség kell, akkor szívesen segítek neki. Hosszan beszéltünk, mosolyogtunk, és sok jó dolgot is mesélt a jelenlegi életéről. Próbáltam átcsavarni a gondolatait az élete pozitív részeire és apró örömire. Végül, amikor megköszönte a beszélgetést, és tovább indult, úgy éreztem, hogy valami nagyon fontosat tanultam az életéről. Az emberi kapcsolatok mindenekfelett valók, és ha eléggé odafigyelünk egymásra, akkor bármilyen nehéz helyzetből is talpra állhatunk.

A mai társadalom tévesen és hibásan kezeli a függőségeket. Az emberek többnyire ítélkezéssel és megvetéssel reagálnak a függő emberekre, ahelyett hogy empatikusak és megértőek lennének. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a függőség valami önkéntes dolog, amelyből könnyen ki lehet lépni. Azonban ez nem igaz. A függőség mögött sokszor traumatikus élmények állnak, amelyek a függő személy életének korai szakaszában történtek. Ebben az időszakban a gyermek még rendkívül sebezhető, és az élmények, amelyeket megtapasztal, hosszú távú hatással lehetnek életére. Azonban a függőséggel küzdő emberek nagy része nem kap megfelelő kezelést, amelynek segítségével képesek lennének kezelni a mögötte álló traumákat. Az emberek nem értik, hogy minden gyermek másképpen éli meg a traumáit, ezért könnyebben fognak ítélkezni, főleg olyan esetekben, amikor a családjukban volt már valamilyen függő és esetleg még tönkre is ment a család miatta. Persze legtöbbször az ilyen esetekben sem merül fel az empátia kérdése és hogy együttérzően tárják fel a függőséget okozó traumákat és szorongást.

Az alkoholizmus vagy drogfüggőség mögött álló traumák leküzdése rengeteg erőfeszítést igényel, és ahhoz, hogy az ember tovább tudjon lépni, segítségre van szüksége. A függőség nem csak alkohol és drog. Lehetnek más dolgok is, amelyekre az ember függőséget alakíthat ki. Például az édesség, a dohányzás, a játékgépek, szexfügőség vagy a könyvek is okozhatnak függőséget. Az embereknek meg kell érteniük, hogy mindegyik függőség mögött egy személy áll, akinek segítségre van szüksége, hogy képes legyen tovább élni az életét, és lehetősége lehessen az életben való boldogságra. A társadalomnak változnia kellene, hogy segítsen azoknak az embereknek, akik függőséggel küzdenek. Az embereknek meg kellene érteniük, hogy a függőség nem választás, és a mögötte álló traumák kezelése rendkívül fontos ahhoz, hogy az ember az életét megfelelően élhesse. Segítséget és támogatást kellene nyújtaniuk azoknak az embereknek, akik megpróbálnak megbirkózni a függőségükkel, és segíteni abban, hogy független életet élhessenek. Az empátia és a megértő magatartás a társadalom minden tagja számára nyereséges lenne, és segítene azoknak az embereknek, akik küzdenek a függőséggel. A trauma gyakran vezet depresszióhoz, amelynek kezelése nélkül a függőség kialakulása gyakori következmény. Ahogy a depresszióról és a függőségről van egy definíció, úgy a traumának is van egy meghatározása.

A depresszió olyan állapot, amelyben az egyén tartós szomorúság, érdeklődés és örömvesztés, energiacsökkenés, alvás- és étkezési zavarok, koncentrációs nehézségek és önmagával szembeni értéktelenség érzése között szenved. Ennek a pszichológiai állapotnak a kialakulása a trauma lehet, amely okozta érzelmi és mentális sérülések által vezethető vissza. A függőség fogalma azt az állapotot jelent, amikor a személynek fizikai vagy mentális szükséglete van valamire, amelytől nem tud megszabadulni vagy lemondani anélkül, hogy negatív hatása lenne a mindennapi életére. A függőségre való hajlam is a traumának lehet a következménye az érzelmi instabilitások okozta kezelhetetlen helyzetek, az érzelmi vagy fizikai fájdalmak csökkentése vagy elkerülése érdekében. A trauma fogalma a mentális állapotok olyan érzékelését jelenti, amelyeket az egyén a fizikai vagy érzelmi érzelmek, érzelmi lelki sérülések hatására tapasztal. A traumatikus élmények lehetnek balesetek, katasztrófák, erőszakos cselekmények, szexuális bántalmazások, elhanyagolás, megszégyenítés vagy más olyan körülmények, amelyek a személy számára a stresszt és szenvedést okozzák.

A függőség és a depresszió mögött álló traumák megértése létfontosságú az emberek megértéséhez és a megfelelő kezeléshez. Az erkölcsös értékrendnek a együttérzést és a megértést kellene tükröznie az érintettek irányába, hogy javuljon az esélyük az egészséges életre és a teljes életre. Azért van szükség mindhárom kifejezés értelmezésére, hogy az emberek jobban megértsék, hogyan segíthetnek azokon, akik küzdenek a függőséggel és a depresszióval. A megfelelő megértés és az empátia lehetőséget ad az embereknek a felépülésre és a boldogabb életre.

Fekete Márton